Miért menstruálunk egyszerre a barátnőnkkel és a kolléganőinkkel? Mi az, ami miatt egy idő után egymáshoz igazodik a ciklusunk: ősi, genetikailag kódolt üzenet ez egymás felé, vagy csupán a véletlenek sorozata?
Jó eséllyel te is tapasztaltad már azt, hogy nagyjából azonos időpontban menstruáltál a testvéreddel, a kolléganőiddel vagy a lakótársaddal. Az, hogy miért menstruál sok nő egyszerre, régóta kutatott terület, de a mai napig vitatott a tudományos alapja.
A szinkronitás, mint női szolidalitás jele
Nem egy hipotézis született már azzal kapcsolatban, hogy miért menstruálunk egyszerre a hozzánk közel állókkal, vagy azokkal, akikkel sok időt töltünk a mindennapokban. A női szolidalitás jeleként is aposztrofálható jelenségre az elmúlt évtizedekben több kutató is igyekezett magyarázatot találni - inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel.
Alexandra Alvergne, az Oxfordi Egyetem kulturális antropológiával foglalkozó munkatársa leírása alapján a szinkronizált menstruáció a feromonokra vezeti vissza a jelenséget. A szinkronizáció elmélete szerint azért menstruálhatnak egyszerre az egymáshoz közel álló nők, hogy ezzel is erősítsék az egy fajba tartozók nonverbális kommunikációját. De mire jó ez a kommunikáció?
A szinkronizált menstruáció elmélete közel 50 éve, 1971-ben látott napvilágot, amit egy kutatás előzött meg. A kutatást Martha McClintock pszichológus vezette, és kollégáival 135 egyetemista lány menstruációját, havi ciklusát vizsgálták, akik egy kollégiumban éltek. Egy-egy folyosón átlagban 25 lány élt, akik kétágyas szobákat osztottak meg egymással.
A kutatók 8 ciklust követtek végig, aminek során azt tapasztalták, hogy a barátnők és azok, akik egy szobában laktak, közel azonos időpontban menstruáltak. A többiek, vagyis azok, akik nem álltak egymással szoros barátságban, vagy nem egy szobában éltek, nem mutattak effajta szinkronitást a ciklusuk során. McClintock ebből arra következtetett, hogy mindez a feromonokkal történő kommunikációra vezethető vissza: az elmélet lényege az, hogy azért menstruálunk együtt más nőkkel, hogy aztán egyszerre váljunk szexuálisan befogadóvá, azaz termékennyé. Ezt nevezték el társadalmilag befolyásolt szinkronitásnak is.
A szinkronitás valójában sisterhood?
McClintock kutatását később számos másik követte, amik az élet szinte minden területére kiterjedtek. Az évtizedek alatt azonban nemcsak az emberek körében, hanem az állatvilágban, a majmoknál is kutatták a jelenséget.
A főemlősök vizsgálata során volt olyan, aki arra vezette vissza a szinkronitást, hogy a nőstények azért válhatnak egyszerre szexuálisan nyitottá, hogy ezzel is elősegítsék a megtermékenyülés sikerességét, ugyanis minél magasabb a nőstények szinkronitása, annál kisebb a domináns hím utódnemzés feletti kontrollja. Vagyis ezek az elméletek az úgynevezett sisterhoodra alapoznak, amik a női összetartást erősítik, ezzel is megakadályozva a hím szexuális dominanciáját.
Alvergene szerint azonban mindez egyelőre csupán városi legenda, hiszen hiába az évtizedekig tartó kutatások sorozata, nem sikerült teljes mértékben alátámasztani az eredeti tanulmány állítását.
Egyet azonban kijelenthetünk: akár van rá tudományos bizonyíték, akár nincs, azt, hogy a menstruáció alatt milyen változásokon megy keresztül a testünk és a lelkünk, igazán, csak mi, nők érthetjük meg. Azt is pontosan tudjuk, milyen, amikor a PMS tünetei átrendezik a hétköznapjainkat, és tisztában vagyunk azzal is, hogy a női összetartást, a sisterhoodot - a menstruáció szinkronitásától függetlenül - egytelen tanulmánynak sem kell tudományos alapon bebizonyítani ahhoz, hogy tudjuk: létezik.
SAHU.DRT.20.03.0166 (2020.05.05.)
