Printed From:

Bélgörcsök, IBS okozta görcsök

Gyulladásos bélbetegségek és bélgörcsök

A két típusú vékony-, illetve a vastagbél gyulladásos megbetegedés (így a fekélyes vastagbélgyulladás, valamint a Crohn-betegség) előfordulása jelentősen nőtt az utóbbi néhány évtizedben Magyarországon.

Annak ellenére, hogy kiterjedten vizsgálják ezeket a megbetegedéseket, a gyulladásos bélbetegségek és terjedésük pontos oka máig nem ismert. Kialakulásukban szerepe lehet genetikai eltérésnek, környezeti tényezőknek, vagy akár idegi eltérésnek is.

Gyulladásos bélbetegség esetén vezető tünet a krónikus hasmenés, a hasi fájdalom és bélgörcsök, gyakran kísérheti hőemelkedés, étvágytalanság, súlyosabb és hosszantartó esetekben fogyás. Azonban nagyon fontos, hogy mivel a jellemző tünetek – főleg ha a betegség akutan kezdődik – hasonlóak lehetnek bizonyos fertőzéses bélbetegségek tüneteivel, így azok kizárása az első lépés a diagnózis felállításában.

 

FONTOS! Ha a hasmenés 4 hétnél tovább tart, krónikus hasmenésről beszélünk, melynek oka mindenképpen tisztázandó! Hatékony kezelés ugyanis csak a jelenség okának kiderítése után lehetséges!5 (77-79. o.)

 

Mint a legtöbb betegség esetén, ezekben a betegségekben is tüneti és oki terápiás kezelésről beszélhetünk. Tüneti terápia a betegségeket kísérő tünetek kezelését jelenti, tehát pl. ha a bélbetegségeket láz kíséri, lázcsillapítót kell adni.
Az oki terápiával a cél a betegség aktivitásának csökkentése, a beteg tünetmentessé tétele.
Gyulladásos bélbetegségek esetében többféle gyógyszeres kezelés áll az orvosok rendelkezésére, súlyos esetben ezeket kombinálva adják. Ezek a szerek hatékonyak, de sajnos, nem mentesek a mellékhatásoktól, ezért ez esetben fokozottan igaz, hogy egyénre és az adott betegségi állapotra kell szabni a terápiát.

Az irritábilis bél szindróma (IBS)4 (897-904. o.)

Az irritábilis bél szindróma (rövidítve IBS) a tápcsatorna működésének zavara abban az esetben, ha a panaszok úgy jelentkeznek, hogy nincs mögöttük ún. „organikus ok”, azaz kimutatható megbetegedés (tehát nincs kimutatható gyulladás, fertőzés, fekély, daganat, stb.)

Vezető tünete a hasi fájdalom és diszkomfort érzés, melynek mértéke és helye is változó lehet. Továbbá, a széklet formája illetve annak változása is fontosabb tünete a betegségnek, akárcsak a székletszám változása.

 

ÉRDEKESSÉG: A székelés-székletürítés kérdése kényes-szemérmes témakör az átlagember számára, azonban aki IBS-től szenved, annak nem árt, ha tisztában van az ún. Bristol székletforma skála10 (921.o.) részleteivel is, mivel bizony előfordulhat, hogy egy alapos orvosi kivizsgálás során erre vonatkozó kérdéseket is kaphat. A skála 7 különböző székletformát különít el, mely segíthet a betegség feltérképezésében.

 

Egyéb panaszok lehetnek a hasi puffadás és feszülés (a has bármely területén), a teltségérzés, a hányinger, az émelygés, sőt, bizonyos esetekben esetleg nyák ürítése is megfigyelhető.
Az IBS tünetei változnak a napszaktól függően is. A tünetek gyakran délután fokozódnak, és stressz, illetve egyéb érzelmi állapotok is befolyásolják. Éjszaka nemcsak az agy, hanem a bélrendszer is „alszik”, ezért éjszaka a beteg panaszmentes, a beteget a betegsége nem ébreszti fel.

FONTOS! Ha éjszaka is megjelenő, a beteget felébresztő hasi tünetek jelentkeznek, akkor egyéb bélrendszeri megbetegedésre kell gondolni és a panaszokkal orvoshoz fordulni!

A betegség gyakorisága általánosságban 10-20%, jellemzően az ipari országokban valamint a 20-50 éves korosztályban gyakoribb jelenség. Nőknél 2-4-szer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál.

A betegség pontos oka nem ismert, a tünetek kialakulásáért több tényező együttese a felelős, melyek főként a tápcsatorna mozgásával és érzékenységével, valamint a pszichés terhelésre adott fokozott válaszkészséggel vannak összefüggésben.

Kezelésének legfontosabb eleme a megfelelő orvos-beteg kapcsolat, hiszen magának a diagnózis felállításához is őszinte kommunikációra van szükség páciens és orvosa között. Továbbá, étrenddel kapcsolatos elvek betartásával még tovább javítható a betegek állapota.
Mindezek mellett, az IBS során tapasztalt hasi fájdalom egyik oka a bél simaizomzatának fokozott összehúzódása, így gyógyszeres kezelés szükséges lehet. A No-Spa, mivel közvetlenül a simaizomra hatva csökkenti a görcsöt, jó hatású az irritábilis bél szindróma okozta hasi görcsök és a haspuffadás okozta kellemetlen érzés csökkentésében.
Végül, mivel az orvosi szakirodalomban 38-100%-ban az a vélemény, hogy az IBS és a pszichiátriai megbetegedések között kapcsolat van, így a pszichoterápiás kezelés is szóba jöhet.
Az IBS sokszor pszichés megterhelés után kezdődik, és gyakran romlik az állapot pszichés megterhelésre. Nagyobb az IBS kialakulásának a valószínűsége, ha a beteg depressziós, tökéletességre törekszik és a betegség tüneteit drámai módon éli meg. Mindezek miatt nem meglepő, hogy a pszichoterápiás kezeléseket is felhasználják az IBS kezelésében.12 Jó eredményeket értek el relaxációs eljárásokkal, hipnózissal és egyéb pszichoterápiás módszerekkel is.4 (904. o.)

 

Étrendi javaslatok IBS esetén :

  • Az étkezés rendszeres és mértéktartó legyen – óvakodjunk a túlevéstől!
  • Törekedjünk arra, hogy az élelmiszereket kiegyensúlyozottan fogyasszuk – szénhidrátok, zsírok és fehérjék egyaránt legyenek az étrendben.
  • Kerüljük a puffasztó ételek (pl. bab, borsó, káposzta, karfiol) fogyasztását.
  • Kevés legyen a zsír, a koffein és az alkohol fogyasztása.
  • Mérsékeljük a mesterséges – de szénhidráttartalmú – édesítő szereket (pl. szorbit, fruktóz).
  • Székrekedéses formában legyen a táplálék természetes növényi rostokban dús (pl. búzakorpa beiktatása az étrendbe).
  • Ismert laktóz-intolerancia esetén pedig mindenképpen kerüljük a tejet tartalmazó ételeket!
 

4. Tulassay Zsolt: A belgyógyászat alapjai 2011.
5. Mark H Beers: MSD Orvosi kézikönyv 2009.
10. Lewis SJ et Heaton KW. Scand J Gastroenterol. 1997;32:920-924.
11. Guarner F et al. World Gastroenterology Organisation Global Guidelines. Probiotics and prebiotics, October 2011
12. Enck P et al. Orvostovábbképző Szemle. 2012;19(7-8):35-40.
13. Herszényi L. Orvostovábbképző Szemle. 2012;19(7-8):41-42. (Kommentár)

Utolsó módosítás: 2015. szeptember 24.