A vese bab alakú, páros szerv, amely a hasüreg hátsó részén, a hashártya mögött, az ágyéki gerincszakasz két oldalán helyezkedik el, körülbelül az alsó bordák és a csípőlapát közötti magasságban. Feladata összetett, legismertebb a vérben lévő kóros anyagok eltávolítása, valamint a szervezet folyadékegyensúlyának biztosítása. A májjal együtt a legfőbb „méregtelenítő” szervünk. A kiválasztó funkció mellett fontos szerepe van a vérnyomás szabályozásában is – a vesebetegségeket ezért gyakran kíséri magas vérnyomás is. A vese megfelelő működése elengedhetetlen a normális vérképzéshez is, továbbá itt fejeződik be a csontanyagcserében kulcsfontosságú D-vitamin szervezeten belüli átalakulása a végső, hatékony vegyületté.1 A vese szöveti állományának megbetegedései ezért egy idő után vérszegénységhez és csontproblémákhoz is vezethetnek.
A vesén percenként 1300 ml vér áramlik át, majd a kiválasztott vizeletből a vizeletelvezető csatornarendszeren végighaladva a kiválasztódott víz mintegy 99 %-a és sok más anyag is szabályozott módon visszaszívódik, míg végül létrejön a végleges vizelet, ami átlagosan napi 1,5-2 litert tesz ki.
A vizelet mennyisége és összetétele egészséges embereknél is nagyon sok tényezőtől függ, bizonyos betegségek azonban jelentősen befolyásolhatják. Például míg egy egészséges embernek a vizeletében nincs cukor, addig cukorbetegségben – ha egy bizonyos érték fölé emelkedik a vérben a cukortartalom –, akkor a cukor megjelenik a vizeletben is.
A vesekövek a vizeletben kicsapódással keletkező, kémiailag általában összetett anyagok, amelyek akkor jönnek létre, ha a vizelet
Az utóbbi két tényező ún. „kőmagként” funkcionál, amelyre könnyen kicsapódhatnak különböző anyagok.
A vesekövek nagyságban, alakban, színben, struktúrában és kémiai összetételükben nagyon különbözőek lehetnek. Nagyságuk a finom daraszemnyitől akár a férfiökölnyi méretig terjedhet. A vesében egy, de akár több száz apró kő is előfordulhat. Néha kitölti a vesemedence teljes állományát és a vesekelyhekbe hatoló nyúlványaival szarvasagancshoz hasonlít, az ilyen követ egyébként az orvosi szakirodalom – a formája alapján – korallkőnek is nevezi.
Hazánkban nagyságrendileg 300 000 főre tehető azok száma, akik mindkét veséből, ismételten ürítenek veseköveket. 2 Sőt, a boncolási esetek 1 %-ában általában találnak vesekövet is.3
Veseköves roham akkor és mindannyiszor keletkezik, ha a vizeletáramlás elmozdítja a követ és az felsérti a húgyutak nyálkahártyáját és/vagy elakad a húgyutakban. (Ez ott lehetséges, ahol anatómiai szűkületek vannak a húgyelvezető rendszerben, pl. a vesemedence „kijáratánál” vagy a húgyvezetékben bárhol).
A húgyutak mindkét ártalomra ún. simaizom görccsel reagálnak, és az ezzel járó, hirtelen jelentkező fájdalmat nevezzük „vesegörcsnek”. A fájdalom helye függ a vesekő helyzetétől:
Az ilyen görcs nagyon erős, csavaró jellegű, gyakran kísérik reflexes tünetek, mint például hányinger vagy hányás, haspuffadás, sápadtság, verejtékezés, vagy szapora pulzus. A veseköves roham alatt nagyon elesettnek érezhetjük magunkat.
A vesekő roham – rendkívüli fájdalmassága mellett – azért is veszélyes, mert amíg a görcs tart, addig a kő a simaizmok okozta görcs „fogságában van”, tehát nem tud tovább lefelé haladni, ami által a vizelet ürülése is jobban akadályozott, ami növelheti a húgyúti fertőzés veszélyét is. A veseköves roham csillapítása ezért azonnali beavatkozást igényel.
Amíg orvosi segítséghez nem jutunk, a tünetek enyhítésére 1-3 db No-Spa tabletta (vagy esetleg 1-1,5 db No-Spa Forte tabletta) bevétele enyhülést hozó segítséget jelenthet számunkra.
A vesemedence és a húgyhólyag gyulladása szintén okozhat alhasi és lágyéktáji fájdalmat, gyakori és fájdalmas vizelést, súlyosabb esetben akár lázat is. A diagnózist ilyenkor a szakemberek a vizelet vizsgálatával viszonylag könnyen fel tudják állítani, mert a vizeletüledékben ilyen esetekben magas a fehérvérsejtek száma és sok a baktérium is (de előfordulhatnak vörösvértestek és hámsejtek is). Megerősíti a diagnózist, ha a vérvizsgálat során gyorsult süllyedést, emelkedett fehérvérsejt számot és egyéb gyulladásra utaló eltérést talál a vizsgáló. Az oki kezelést ezekben az esetekben az antibiotikum terápia jelenti, amit csak vényre, orvosi döntés alapján kaphatunk. Kiegészítő kezelésként javasolható görcsoldó (bármelyik No-Spa termék) tablettás kezelés alkalmazása is.
Veseköves roham esetén az orvosi ellátáshoz jutásig 1-3 db No-Spa vagy 1-1,5 db No-Spa Forte tabletta a fájdalom okát, a simaizom görcsöt oldja, így hozhat számunkra enyhülést. A veseköves roham eredményes oldása érdekében azonban akár injekciós formában (intravénásan) adott görcsoldó és fájdalomcsillapító alkalmazása is szükségessé válhat, amit csak egészségügyi szakember adhat be, ezért veseköves roham esetén mielőbb orvoshoz kell fordulnunk.
Gyulladásos eredetű vesemedence és húgyhólyag gyulladást kísérő fájdalom hátterében ezeknek a szerveknek a simaizmainak görcse (is) áll, ezért az oki terápiát jelentő antibiotikus kezelés mellé kiegészítőként No-Spa tabletta szedése is ajánlható, fájdalomcsillapítóval, esetleg gyulladáscsökkentővel kombinálva. Ilyen problémával minden esetben ajánlott orvoshoz fordulni.
1 Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve 2011. Medicina Könyvkiadó Zrt,(345-247.o.)
2 Tulassay Zsolt: A belgyógyászat alapjai 2011. Medicina Könyvkiadó Zrt.(1130-1135 o.)
3 Mark H Beers: MSD Orvosi kézikönyv 2009. MELANIA KIADÓI KFT.(230-231.o.)
MAT-HU-2000195 (2020.07.27.)
